2011. szeptember 12., hétfő

20.Fejezeeeet!! :DDD



Sziasztook! Meghoztam a 20. fejit! szerintem elég hosszúra sikerült,és remélem tetszeni fog! ÍRJATOK KOMIIT!!! Elszontyolodva néztem, hogy csak 2 komit hoztatok össze az előző fejezethez... Nem tudom, hogy mikor hozom a kövi fejit, de megpróbálok sietni vele! Nem mondok időpontot, mivel suli van, amiből MÁR elegem van.. :SSS De PLS ÍRJATOK KOMIT!!!


20. fejezet

Nem kellett sokáig keresnünk, hamar találtam is egy hotelt. Nem is volt drága és állatokat is beengedtek. A második emeleten a 17-es szobát kaptuk meg. Kitártam az ajtót, Lily és Lucy már rohantak is az asztal felé. Lily leült az egyik székre. Lucy meg az asztal mellett ült le. Mindent kipakoltam az asztalra, majd odafordultam Lily-hez.
- Milyen szendvicset készítsek neked? – ültem le a szemközti székre.
- Vajas, palizeles szendvicset! – tapsikolt.
- Azonnal! – feleltem. Felvágtam egy zsemlét, megkentem vajjal, majd raktam bele 2 szelet parizert, majd Lily kezébe raktam. – Jó étvágyat! – mosolyogtam rá és készültem felállni, de Lily egy váratlan kérdéssel megállított.
- Te nem eszel?
- De, mindjárt, csak Lucy-nek is keresek egy tálat, hogy ő is egyen- feleltem gyorsan, nem is figyelve mit mondok.
- Ja, éltem! Megvállak! – rakta le vissza az asztalra a szendvicsét.
- Őőő… Oké! Sietek!
- Okéééééé! – sipította vigyorogva.
Bementem a konyhába és benéztem minden szekrénybe, hogy van e valamilyen tál, amiből Lucy ehet. Szerencsére találtam, el is öblítettem, majd kimentem Lilyékhez. Töltöttem bele tejet, tépkedtem bele zsemlét és leraktam Lucy elé. Rögtön neki is látott.
- A kis mohó – nevettem a kiskutyán.
- Jössz mál enni? – türelmetlenkedett Lily.
- Ja, igen, itt vagyok! – ültem vissza helyemre. Magamnak is kentem egy szendvicset. – Jó étvágyat!
- Neked is! – ezzel beleharapott, mától kezdve a lányom szendvicsébe. Milyen furcsa kimondani. „ Lányom”. Van egy kislányom. Nem is gondoltam volna. Ezzel a gondolattal együtt beleharaptam a szendvicsembe. Elmondani sem tudom, hogy milyen rossz. Hogy voltam képes még anno emberként megenni, ezt a „ragacsot”. Akkor pedig még jó volt az íze, de most. Fúúj! Ha ember lennék most, és ilyen lenne az íze, már kihánytam volna magamból. De nem, már nem vagyok az. Minden falatot megrágtam kétszer, majd lenyeltem. Ahogy elnéztem Lilynek ízlett a szendvics, és kért is még egyet, de annak már csak felét ette meg, így elkapta Lucy. Én többet nem ettem, nem bírtam volna ki, az első falatnál már le is esne az álarcom. Így arra hivatkoztam, hogy már nem vagyok éhes, jól laktam. Miután végeztek a reggelizéssel elpakoltam mindent, majd elmosogattam. Lily és a kiskutya lejátszottak a szőnyegen, én meg bekapcsoltam a tévét. Épp a Hírek mentek, a tegnap történtekkel kapcsolatban, aminek szemtanúja voltam.
- Jó Napot Kívánok! Ez a déli hírek. Ma hajnalban súlyos esetről kaptunk híreket. Az erdőben a Morgan család elhunyt és a lányuk Lily Morgan eltűnt. A nyomozás folyamatban van, de nem sok mindent találtak a nyomkeresők, mert a gyilkos banda felgyújtotta a házat. Három égett holtestet találtak a rendőrök, amit boncolásra küldtek. Még nem végeztek a boncolással, de folyamatban van. A hírek szerint nem fognak sok mindent találni a holttesteken, mert súlyosan megégtek. A további hírekkel később jövünk! – mondta a bemondó nő.
Ki is kapcsoltam a tévét, mert nem akartam felzaklatni Lily-t. Rájuk néztem, hogy ők hallották e, de nem, még mindig játszanak. Rájöttem, hogy meg kell változtatni Lily vezetéknevét. Mi lesz, ha valaki felismeri az utcán? Rögtön hívnák a rendőrséget, és nem bírnék elmenekülni, mert akkor a vámpírok létezésére fényt derítenének. Kell keresnem sürgősen egy irat hamisítót. Ha jól emlékszem, akkor még régen megkérdeztem Edwardot, hogy hogyan szokták a hamis papírjaikat beszerezni és említette, hogy Jasper-nek van egy ismerőse, aki ilyenekkel foglalkozik. Fel kell hívnom Jaspert. Ránéztem az órámra, 12óra 3 perc. Már elkezdődött az óra a Forksi Gimiben, a francba! Valahogy, akkor is el kell érnem Jasper!

(Jasper szemszöge)

Még egy unalmas nap, de szerencsénkre már csak kettő órát kell végigülnünk és mehetünk haza. Emmettel és Edwardal ülünk spanyol órán. Nem figyeltünk a tanárra, hiszen már ezerszer hallottuk ezt az anyagrészt, mellesleg a tanár hibásan adja le nekünk. De egyszer csak elvonta a figyelmem a zsebemben lévő telefonom rezgése. Két fivérem rám kapta tekintetét, hogy mi történt. Elővettem a telefonom és egy ismeretlen szám volt a kijelzőn.
- Tanár Nő, kérem! Rosszul érzem magam! – emeltem fel a kezem. – Hagy menjek ki a friss levegőre egy kicsit! – hazudtam egy szemrebbenés nélkül, közben tettettem, hogy rosszul vagyok.
- Rendben! Mr. Cullen!
- Igen? – állt fel Em és Ed.
- Emmett! Kérlek, kísérd haza a fivéred, mert elég sápadtnak tűnik. Majd írok mind a kettőtöknek igazolást a mai napra!
- Rendben! – mondta Em, majd kisiettünk a teremből. A telefonom már másodjára csörög megállás nélkül, de már ez a része is a vége felé jár, így meg is nyomtam a fogad gombot.
- Na, végre Jasper! – szólt a telefonból Bella.
- Hát te meg?
- Sürgősen segítened kell! Még régen mondtátok nekem, hogy van egy ismerősöd, aki hamis papírokat készít. És most egy ilyenre lenne szükségem! – hadarta. Nagyon figyelnem kellett, hogy mit mond, de amint látom Emmett nem fogta fel, neki ez túl gyors volt. Emmnek el kellene mennie egy dokihoz, aki felgyorsítja egy kicsit…
- A kicsinek? – tértem vissza a témához.
- Igen, útlevél, személyi, és minden személyes irat.
- Értem! Merre vagytok?
- Seattle-ban, egy kisebb hotelban, a Ronald Street Hotel-ban.
- Oké! Ott vagyunk fél órán belül!
- Vagyunk? – ijedt meg Bella.
- A mókamester és Én. – mosolyodtam el. Ekkora Emmett-nek leesett, hogy Bella az.
- Áhh, oké, megnyugodtam. Szia, Em!
- Helló, Hugi! Miújsáág?
- Semmisem, akkor siettek?
- Igen! –ezzel kinyomtam, besétáltunk az erdőbe és futásnak eredtünk.

(Bella szemszöge)
Szóval 30 perc. Oké, akkor várunk. Jobb lesz, ha szólok Lilynek, hogy vendégeink jönnek.
- Lily! Emlékszel még Jasperre? – guggoltam le mellé.
- Őőő…IGEEEN! Aki az eldőben volt! – tapsikolt.
- Igen, ő az! Most ő ide fog jönni, egy testvérével együtt, aki olyan, mint egy nagy maci!
- Lendbeeen! Válom Jaspelt és a nagy Maciiiiiiiiiit!- tapsikolt örömében még mindig.
Húsz perc múlva hallottam, hogy megérkeztek Japerék a hotelba.
- Jó napot! – hangzott Jasper hangja.
- Üdvözlöm önöket! Miben segíthetek? – üdvözölte őket a recepciós.
- Egy rokonunkat keressük, aki ma érkezett a lányával. Isabella.
- Áhh..tudom. Isabella Volturit keresik! A második emelet 17-es szoba!
- Köszönjük! – ezzel elindultak felfelé. Hallottam lépteik hangját, ahogy a lépcsőn közelednek a szoba felé. Mielőtt kopoghattak volna kitártam az ajtót.
- Sziasztok! Gyertek beljebb! – álltam félre az útból és beengedtem őket.
- Jaspeeeel!!! – rohant Lily Jas felé, majd nekiszaladt a lábának és megölelte. – Maciiii!!! – lépett oda Emm-hez és megölelte neki is a lábát.
- Szia, Pöttöm Panna! – kapta fel a karjaiba Emmett Lily-t, majd megpörgette.
- Azért csak óvatosan Em Maci! – szóltam rá. – mégis csak egy kis törékeny ember.
- Nem is olyan rég még te is az voltál…
- Nem vagyok Pöttöm Panna! Lily a nevem! – vágott Jasper szavába nevetve Lily.
- Igen is Lily őrmester! – rakta le a földre Em Lily-t, majd vigyázzba állt.
- Gyere, játszunk! – húzta Emmettet Lily a nappali felé.
- Oké! – egyezett bele rögtön Em. Mint egy őt éves. Emmett-Emmett…te sosem fogsz felnőni…
- Szóval azért jöttetek, hogy segítsetek…
- Igen… és milyen sürgős lenne?
- Amilyen hamar csak lehet… minél hamarabb, annál jobb.
- Értem. Ez esetben el kell mennünk az ismerősömhöz, és ott vele mindent megbeszélni. Kell róla egy fénykép, mikor született, hol..
- Oké! Várj egy percet! Lily! Hány éves vagy?
- Őt!
- Köszi. – és visszafordult Emmetthez. – Szóval 2001-ben született.
- És hányadikán?
- Mindjárt megtudom! Lily, bocsi, hogy megint zavarlak, de ha idejössz egy percre, annyit nyúzhatod a nagy macit, amennyit csak akarod!
- Oké! – szaladt ide hozzám.
- Ide adod a kezed, hogy megnézzem a szívverésed ritmusát? – és ideadta.
Megfogtam a kezét és belenéztem a múltjába. Nagyon furcsa volt a múltban lennem. Mintha én is ott lettem volna, de olyan helyről néztem mindezt, ahonnan nem láttak. Láttam az egyik szobában egy tükröt. és én is látszódtam benne. De most nem ezzel kell foglalkoznom. Meg kell keresnem, hogy mikor született. De sok minden volt Lily múltjában. Túráztak a családjával, játszottak az apukájával, a bátyjával és az anyukájával, Láttam, ahogy a bátya elvágja a kezét, és ahogy ő vigasztalja, majd az anyukája beköti a testvére kezét. Közte volt a vámpírtámadás, de ezek csak halvány emlékek. Ahogy telnek, majd a napok halványulnak majd ezek. És megtaláltam, amit kerestem. A születésnapját ünnepelték Lily-nek. Gyönyörű marcipános tortát kapott Lily, a tetején egy 5-ös számmal. Körbenéztem a szobában és megtaláltam a naptárat. Május 10-e volt. Elengedtem Lily kezét, aki az arcomat fürkészte.
- Minden rendben! Most már mehetsz, nem zavarlak. – ennyi kellett neki, és ő már ott sem volt, Emmett nyakában lógott. Visszamentem Jasperhez.
- Mit csináltál? – kérdezte Japer.
- Belenéztem a múltjába. Május 10-én született.
- Ja... ohh… ügyes. Akkor készítek Lilyről egy képet. – mondta Jasper. Lily! Csííz! – majd kattan a fényképezőgép. – Mehetünk!
- Lily! - mentem oda megint hozzájuk.
- Azt mondtad, hogy most már nem zavarsz! – nézett morcosan rám Lily.
- Igen azt mondtad! – helyeselt Em is.
- Ezért még kapsz Em! – mondtam vámpírsebességgel.
- Most miért? – kérdezte Em.
- Igen Lily azt mondtam, csak szólni szeretnék, hogy mi most Jasper-el elmegyünk, és te Emmett Macival maradsz.
- Jólvaan! De most már hagyjál játszaniii! – fordított nekem hátat Lily.
- Ez nem volt szép, Lily – mondta Japer.
- Bocsánat! – adott egy puszit az arcomra Lily.
- Elfogadva! Sziasztok! –álltam fel és mentem Jasper után. Gyorsan még felkapta a táskám, amiben minden cuccom benne volt.
- Sziasztok! – mondta kórusban a két gyerek.

4 megjegyzés:

demon írta...

szia ez szuper remélem minden össze jön
puszy

Florence Ploody írta...

Szia :)
Nagyon jó lett :) Lily nagyon aranyos, igazi játszótárs Em-nek xD
Jazz egészen más, de jó értelemben :) <3
Remélem kapsz még komikat, megérdemled :)))
Siess!
Puszi, Florence*

Florence Ploody írta...

Ja, elfelejtettem mondani, hogy felvettelek msn-re, remélem nem baj.. :)

sayu írta...

ez nagyon jó lett remélem hamar folytatod lily ollyan cuuuukiii naaa siess :D